Home Gondolatok az adni és kapni, valamint a feltételes és a valódi szeretet témáról

Gondolatok az adni és kapni, valamint a feltételes és a valódi szeretet témáról

Budapest, 2017. február 22.

 

A mai reggelem rendőrségi kihallgatással indult. Adakoztam kisebb összeggel egy alapítványnak amely egy beteg kisgyerek műtétjére gyűjtött. Kiderült: nem volt beteg a kisgyerek, az anyuka pedig a begyűjtött pénzt eldorbézolta. Sokakat megkárosított, az ügy felgöngyölítése során találtak meg engem is.

Most valószínűleg lehetnék feldúlt, bosszúszomjas, esetleg letört vagy csalódott állapotban, vagy ezek kombinációiban. Egyikben sem vagyok. Akkor és ott, egy adott helyzetben azt láttam a legjobbnak, ha adok hozzájárulást. Együttérzésből, viszonzás elvárása nélkül. Miért görgessem magamban tovább a történetet? Ez nem jelenti azt, hogy hasonló esetben nem fogok jobban utánajárni a dolgoknak, viszont nincs se bűntudatom, se nem korholom magam, és dühöt sem táplálok. Mire lenne jó?

Az eset kapcsán elgondoztam, az adni és kapni, valamint az igaz szeretet és a feltételes szeretet kérdésekről. Az alábbiak jutottak eszembe:

 

Világunkban a feltétel nélküli szeretet ritka, mint a fehér holló. Kedves Olvasó, tarts velem és válaszolj magadban a következő kérdésekre őszintén:

Megtörténik-e, hogy használod a „szeretlek” szót vagy szinonímáját, vagy viselkedéseddel sugallod ezt, amikor éppen valamit el akarsz érni egy másik embernél a saját érdekedben?

Csinálsz-e néha szívességet „szereteted jeléül”, miközben viszont-szívességre vágysz?

Előfordul-e, hogy a „szeretlek” után a „de”, vagy a „ha” is megjelenik a gondolataidban, illetve a szavaidban?

Ha valamit szívből adsz, az képes falakat rombolni közted és aközött, akinek adod. Legyen az bármi: konkrét szeretet kifejezés, pl. ölelés, vagy valamilyen segítségnyújtás, ajándékozás. Ha előre, de feltételesen adsz, az falakat emelhet elvárásokból és félelemből benned és valószínűleg a másikban is, ha érzi, tudja a feltételességet, ha ott van a visszafizetés elvárása. A fogadóban: „Az adósa vagyok, vissza kell adnom,…” program indulhat. Az adó félben pedig ezek: Vajon megkapom-e amit akarok? Visszakapom-e a „befektetésemet”? „Elvárhatom, hogy ezután ezt tegye, hogy úgy viselkedjen, hogy…stb.” A jelenbeli valós kapcsolódás helyett általában ezekkel a jövőre vonatkozó gondolatokkal foglalkozunk.

Persze, elvárhatod a fizetséget. Ezt hívják üzletnek. Csak kérlek ne nevezd szeretetnek! Semmi baj a kiegyensúlyozott adok-kapok viszonyokkal, sőt.. Kölcsönös megelégedettséget hozhatnak, csak: ne azonosítsd a szeretettel! Meglehet, hogy ott van a szeretet is a mélyén, de semmiképp sem tiszta, feltétel nélküli formában.

Azért adsz pénzt a hajléktalannak nehogy rossz embernek tartson, vagy mert így jobb embernek hiszed magad, esetleg a hálájáért, vagy pedig azért mert empátiával tekintesz rá és mert őszintén hiszed, hogy maga a törődés és az a kis pénz, legalább egy kis enyhülést hoz számára?

Szembe mersz-e nézni őszintén azzal, hogy hogyan működteted az adok-kapokot? Bízol-e annyira az Életben, hogy merj önzetlenül adni, szeretni? Elhiszed-e mélyen belül, tudod-e, hogy kapni is fogsz? Meg tudsz-e békélni azzal, hogy nem biztos, hogy pont ott, akkor és attól kapsz majd, akitől várnád és nem biztos, hogy azt amit gondolsz?

Az igazi szeretetnek az Élet alaptermészeteként nincs szüksége viszonzásra, egységtudat, ősbizalom. Örül, ha adhat és örül, ha őszintén viszonozzák, de nem várja a kompenzációt. Olyan magas az energiája, hogy abból csak adni vágyik, így hozza létre a lélekkapcsolódást és tükrözi az adó és a fogadó egységét.

A szeretet ellentéte a félelem. A teljes szeretet érzésben nincs hiány, nem tud megjelenni kétely és így félelem és elkülönülés sem. A teljes szeretet érzés magából a Létből ered, így megélni tiszta formában akkor lehet, ha felismerjük és átéljük egységünket a Léttel, a Forrással.

 

Török Zoltán

tréner, coach, AMM terapeuta

MOST Közösség koordinátor

Leave a Reply