Home A MOST kapuja (vers)

A MOST kapuja (vers)

A MOST kapuja (vers)

A MOST kapuja

 Szeretet áramlik testemben-lelkemben,
S könnyűvé lesz minden mit érint kezem.
Felemel, átragad, cikázik és összekapcsol,
Egységbe hízik és mindent beburkol.

A szeretet és a béke útja a belső változás,
Felelős mindenki, hogy átalakítsa saját magát.
Hogy ráébredjen, hogy mit mással tesz magával teszi,
És rosszat addig  okoz és kap, míg ezt fel nem ismeri.

Az emberi elme ezer és ezer program helye,
Csalóka hit, hogy ezek nélkül életed nem lenne,
Hogy ember csak folytonos kontrollal lehetsz,
És hogy múltad nélkül semmire sem mehetsz.

Ha megállsz és csak hagyod lenni a Létet,
Mérhetetlen erő az, miben így lehet részed!
Ítélkezz csak folyton, kreálj kategóriákat,
S lemaradsz a csodáról, mit szemed MOST láthat.

Életed mindenkori jelen pillanatok sora,
Úgy áramlik ahogy figyelmed fókusza.
Ha múltad rágod vagy jövődtől félelem esz,
Teremtett világod sötét és zord lesz.

Mi az mit MOST tapasztalásod által érezhetsz legbelül,
S mihez csak Te magad férhetsz hozzá egyedül?
A szeretet végső forrása a szemeknek nem látható,
Ám az itt és most kapuján át belülről megpillantható.

S ha e pillantás tartós valós látássá válik,
Többé nem kérdezed ki vagy, s ki a másik.
Szavak nélkül tudod, hogy minden egy forrásból születik,
S ha egy és te része vagy, amit kérsz, megadatik.

Török Zoltán, 2015. december 2.

Ajándék MOST Tréning: 2015.12.12. 10:00-16:00

https://mostkozosseg.hu/programok/most-trening-8/

Author: Zoltán

Leave a Reply