Eckhart Tolle: Megerősödhet az egó, ha valaki tudatosabb lesz?

Ahogy a tudatosság nő, néhány ember elkezdi azt hinni, hogy „rosszabbá válik”, hogy úgy mondjam, ám valójában egyszerűen jobban a tudatára ébrednek annak, ami már sok éve ott volt. Az emberek gyakran kérdezik tőlem „rosszabbak lesznek-e”, mivel még diszfunkcionális vagy reaktív mintákat vesznek észre magukban. Nem arról van szó, hogy azok a minták egyszerűen csak eltűnnek, ahogy a tudatosság nő, hanem, hogy jobban a tudatukra ébredünk.

Végsősoron amikor jobban tudatára ébredsz a reaktív mintáknak,láthatod őket még mielőtt azokká lennél. Óriási különbség van aközött, hogy magadban látsz egy mintát és hogy a minta vagy – illetve az használ téged, összeolvadsz vele, vagy teljesen végigcsinálod.

A kondícionált minták – vagy egós viselkedések, azt mondhatjuk – nem távoznak rögtön amint jelenlevővé válsz. Megvan a lendületük – különösen az érzelmi maradványokkal összefüggésben levő mintáknak, amelyet „fájdalomtestnek” nevezünk. Végigjátszódhatnak még egy darabig, akkor is, ha a jelenlét növekszik.

Általában a lépéssorozat az, hogy miután a személy bosszúságot tapasztal, – vagy valamilyen tudattalan reakciót az érzelmi testhez vagy bizonyos elmemintákhoz kapcsolódóan, – a tudatosság később érkezik meg, miután a fájdalomtest energiájának támadása alábbhagy. Ez néhány embernél eltarthat egy darabig, lehet egy óra, két óra, három óra mielőtt felébredsz és azt mondod, „mi ez az egész?”

Szerencsére az időrés a tényleges esemény és a tudatosság visszatérése között egyre rövidebb lesz, ahogy jobban jelenlevővé válsz, és esetleg azonnal megjelenik amint az megtörtént, vagy mialatt az energia ugyan még ott van, de már nem a tetőfokán – ezen a ponton már tudatában vagy mi történik. Azután pedig egy nagy lépés előre amikor annak közepén a tudatára ébredsz.

A közepén már tudatosság van benne, amikor még történik. A tudatosság rögtön, például, a düh pillanatában ott van, bejön, éppen még mielőtt kifelé megnyilvánulna, illetve kifejeződne. Amikor az impulzus a dühössé válásra megérkezik, a tudatosság ott van, és ebben a pillanatban választhatsz, hogyan fejezed ki – nem elnyomod, – veszel egy tudatos lélegzetet, vagy elsétálsz valahová, vagy egyszerűen ott vagy mint jelenlét és hagyod, hogy átmenjen rajtad.

Ezután úgy találhatod, hogy az impulzus nem olyan erős, mint előtte és rögtön észreveszed, amint bejön – és azonnal ott vagy mint jelenlét. Az impulzus pedig találkozik a jelenlét fényével és elolvad. Szóval légy türelmes magaddal!

Az is megtörténhet, hogy amint a jelenlét elkezdi átjárni életed más területeit – kapcsolataidat, stb. – az egó csatlakozik a fájdalomtesthez, hogy úgy mondjam, visszavonul életed egyik sarkába, ahol nagyon szilárd lakóhelyet alakít ki és azt mondja: „Nem megyek innen.” Ez éppúgy, mint életed többi része nagy javuláson mehet keresztül, de van egy terület egy kis sarokban ahol az egó és a fájdalomtest menedékre lelnek.

Például van egy személy az életedben aki felé erős sérelmet őrzöl. Minden más jó, mindenki másnak megbocsátasz! De itt van ez az egy személy, és abban a pillanatban, ahogy erre a személyre gondolsz, vagy említik a nevét, egy hatalmas tudattalanság beáramlás kerít hatalmába. Nem kell, hogy személy legyen, lehet emberek egy csoportja is. Vagy lehet a pénzzel kapcsolatban is. „Rendben vagyok mindennel, mindaddig, amíg nem említik a pénzt!”

Ha tehát diszfunkcionális, tudattalan mintát fedezel fel magadban, ez nem jelenti azt, hogy elbuktál, ez azt jelenti, hogy ott vagy. Mindig nagyszerű dolog ezt meglátni magadban.

 

(fordítás: MOST Közösség)